Baromfitrágyából is készülhet biogáz és biodízel

                                                                                                                                

Sokak szerint vétek olyan alapanyagokból készíteni a bioüzemanyagot, amelyek élelmiszerként használhatók (napraforgó, cukornád, repce stb.), illetve erdőket pusztítanak el az agrárültetvények telepítéséhez. Ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy alternatívákat keressenek, például a haszonállatok ürülékét alakítsák biodízellé vagy biogázzá.

A baromfihús világszerte kedvelt, olcsó fehérjeforrás, ám a milliós létszámú állattenyésztés mellékterméke nagyon veszélyes a környezetre. Lehet benne antibiotikum-maradvány vagy nehézfém-szennyeződés is, amelyek szennyezik a talajvizet. Az állati trágyák közül a baromfiénak a legmagasabb a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma, frissen és hígítat-lanul alkalmazva kiégeti a növényt, ezért csak keverve szabad talaj-javítónak használni. Viszont éppen az összetételének köszönhetően kiválóan alkalmas biogáz-fejlesztésre.

Ha a baromfitrágyát oxigéntől elzártan erjeszteni kezdik, a benne lévő baktériumok a szervesanyag bomlása közben biogázt termelnek: ennek jellemző összetétele 50-70 százalék metán, 30-40 százalék szén-dioxid, valamint kén-hidrogén és vízgőz. Önmagában a bomlási folyamat nem zajlik túl kedvezően, ezért a szakemberek azzal kísérleteznek, hogy különféle szálasanyaggal keverjék a trágyát, és hogy más módon is segítsék a gázképződést.

A nigériai Landmark Egyetem kutatói rájöttek, hogy hozzáadott szálas-anyagként náluk remekül használható az Afrikába dísznövényként betele-pített, mára szinte kiirthatatlan özönnövénnyé vált mexikói őszirózsa (Tithonia diversifola). Ez az invazív faj nemcsak elfoglalja a haszon-növények területét, hanem olyan kémiai anyagok vannak benne, amelyek gátolják más növények fejlődését.

A nigériai kutatók a baromfitrágyás-őszirózsás keveréket hevítéssel és lúgosítással előkezelték (ez módszerük másik egyedi jellemzője), utána pedig rábízták a munkát az anaerob baktériumokra. Eredmény: 8 kilo-gramm trágya-növény keverékből több mint 3 kilogramm biogáz készült. Ez nemcsak az előkezelési-erjesztési folyamat fenntartásához elegendő (nullszaldó), hanem kellő mennyiség marad egy áramtermelő generátor meghajtásához. További kezeléssel biodízel is készíthető belőle. A folya-mat maradványaként képződő szilárd anyag pedig kiválóan alkalmas talajjavításra vagy növénytrágyázásra.

Egyébként Európa első, kizárólag baromfitrágyát égető erőműve most épül Észak-Írországban. A 3 MW tervezett kapacitású Ballymena erőműben évente 40 ezer tonna trágyát fognak feldolgozni, amely a legnagyobb brit baromfitenyésztőtől, a Moy Parktól származik: telepeiken évente 250 millió baromfit nevelnek.A világon eddig csupán két kizárólagos baromfitrágya-erőmű üzemel, az egyik Kínában, a másik Minnesotában. Ukrajnában is épült 2013-ban egy hasonló, (holland tervek alapján), de itt szarvasmarha-trágyát is felhasználnak. Az erőműben 1 tonna trágyából 200 köbméter biogázt, és abból 5 MWh energiát állítanak elő, amellyel 15 ezer lakás elektromosenergia igényét, illetve 5 ezer lakás fűtését oldják meg. Szálasanyagként cirokot kevernek a trágyához, ez a növény a helyi meterológiai adottságok mellett jól termeszthető.  

forrás.365reblog.hu